HelloRepublic.Com
A Republic Kreatívügynökség Blogja
+36 1 474 0023
1051 Budapest, Vigyázó Ferenc u. 4.
Portfolió hamarosan!
A közelmúltban, a Paralimpiáról írt kampányelemzésem élénk vitát váltott ki. Úgy gondoltam, hogy ismételten elérkezett az idő, hogy valami hasonló témával sújtson le a helység kalapácsa. Tehát újra a fogyatékkal élők a közérdeklődés fókuszában! Csak most másképp, nem sportos, hanem mindennapos köntösben. A minap látott kampánykreatív hatására ugyanis azt konstatáltam, hogy a demokratikus joggyakorlás Mekkájaként, valamint az emberek közötti jogegyenlőséget időről dőre a zászlajára tűző Amerikai Egyesült Államokban sem megy minden zökkenő nélkül, ha a fogyatékkal élők életvitele, a mindennapok problémáival való küzdése kerül terítékre.
A kampány kiagyalói a lépcsősort használták hirdetési felületként, hogy eljuttassák azt az üzenetet, hogy az ezen való feljutás néhányak számára akkora erőfeszítéseket igényel, mintha a Mount Everest szédítő magasságba mutató hegycsúcsára kapaszkodnának fel. E szédületes teljesítményről a napokban elhunyt Sir Edmund Hillary tudna anekdotázni, hisz ő már 1953-ban megtapasztalta az Everest meghódításával együtt járó kínokat. Ragyogó ambient-felület, az épp emberek számára átlagfeladatnak titulált lépcsősorral megküzdés dramatizálására. Másodlagos mondanivalóként pedig ott éktelenkedik a felszólítás, hogy akadály mentesíteni kellene a középületeket. (régi idők szólama új köntösben..). Nálunk is lenne mit bepótolni e téren!
Időről-időre hazánkban is felkapjuk a „fogyatékos témát”, majd ugyanilyen gyorsan el is engedjük. Ugye, a téma iránt fogékonyságot mutatók körében értékmagas szinten áll az a feketehumorú budapesti parkoló automatára ragasztott gerillaakció plakátja, mely az alábbi fősorral operált: “ANYÁD helyét is elfoglalnád, ha mozgássérült lenne?”
Egyébként a posztokat írva sokat pallérozódtam a fogyatékkal élők életvitelével kapcsolatban. Megtudtam, hogy ők nem fogyatékosok, hanem fogyatékkal élők, hogy amibe kényszerültek az nem tolószék, hanem a kevésbé pejoratív felhangot megütő kerekesszék. S mikor nehézségük támad egy-egy piros lámpánál való átjutáskor, nem szabad rögtön a segítségükre sietve áttuszkolni őket az utcán, hanem hagyni kell őket megküzdeni a feladattal.
Apró érdekessége a kampánynak, hogy nem ügynökség készítette, hanem a School of Visual Arts. Vajon mi mikor alkotunk ilyen felületeket mondjuk annak a Deák-téri metrómegállónak a lépcsősorán, ahol ma még a Fashion Street-et nyomjuk? Vajon nálunk mikor indul hasonló kampány, mely a középületekben való akadálytalan bejutást tűzi zászlajára?
Advertising School: School of Visual Arts, USA
Creative Director:Frank Anselmo
Art Director: Jeseok Yi
Copywriter: Jeseok Yi
Mert?
Se akadálymentesítés (kismama gyerekkocsival, kerekesszék), se bicikliút, se zöld területek, csak a szürkeség, a kosz, a lepattantság, a kutyaszar, a hajléktalanok a hugyos aluljárókban, a rossz közbiztonságról nem is beszélve.
Köszönhetjük mindezt dilettáns főpolgármesterünknek.
Szólj hozzá!
laura@republicofart.com
#1: Bery / 2008.05.08. - 11:21
Hurrá!
Számmisztika, szómágia.
44-poszt. Elérkeztünk ahhoz a szához, ami sokat jelent nekem.