HelloRepublic.Com

Bevallom őszintén, hogy nem jut eszembe egyetlen egy sörmárka sem, amelyet a hölgyek személyén keresztül próbáltak volna bevezetni. E cseppet sem lényegtelen momentumon kívül, több dolog miatt is érdekes a Nova Schin sörmárkát pozícionáló reklámkampány. Egy alkoholmentes sör hirdetéséről van szó, melynek keretében „áldott állapotban” (hogy utálják a nők ezt a kifejezést) lévő, a jövő kismamái próbálják ránk tukmálni a frissítő nedűt. Érted!? A jövendőbeli „sörhasú, „gyerektulaj”, mint sört ajánló személy. Briliáns fogyasztói insight! Akár Seth Godin is leírhatta volna az „All marketers are liars” című munkájában, ahol arról szónokolt, hogy rá kell érezni a célközönség világnézetére, majd olyan marketingüzenetet, olyan sztorit kell fonni a portéka köré, ami beleillik ebbe a világnézetbe. Itt is van világnézet!

Tovább

8 Komment

A különböző termékek, szolgáltatások kommunikációja kapcsán unos-untalan hangoztatott érv, hogy a kialakult reklámzajt igen nehéz áttörni. Tovább nehezíti a dolgunkat, ha olyan piaci szegmensben nyomulunk, ahol nem a konkurencia túlkiabálása köti le szabad vegyértékeinket, hanem maga a termék/szolgáltatás nem teszi lehetővé a klasszikus reklámcsatornákon való jelenlétünket. Ebbe a helyzetben volt a Momax „zuhanyzófüggönyt” értékesítő cég is.

Tovább

7 Komment

Demagóg, korrupt, szcénikus, pénznyelő - vallja az átlagember! Izgalmas, igazságos, felemelő, érzelem dús - riposztol a kampányguru! Finisébe fordult a politikai kommunikáció nirvánájának tartott, végletekig felkorbácsolt amerikai elnökválasztási kampány. Mindenki találgat. Demokrata vagy republikánus? Republikánus vagy demokrata? Obama vagy McCain? McCain vagy Obama?

Tovább

24 Komment

A hagyományos csatornák, médiakontaktusok hatékonysága szakadatlanul csökken. Egyre több fronton küzdenek a figyelmünkért. A „reklámtúlcsordulástól” megrészegült fogyasztó jobb agyféltekéjében a könnyen befogadható és látványos impulzusoknak van a legtöbb esélyük az „elélvezésre”. Épp ezért ma már a társadalmi célú kommunikációt folytató szervezetek kommunikációs arzenáljából sem hiányozhatnak a meglepetés effektusába burkolt, magas figyelmi értéket, s szóbeszédet, mint másodlagos kommunikációs értéket generáló ou-of-home elemek. Az alábbi – nem brandhez kötődő - közlekedésbiztonsági hirdetés képes elrugaszkodni a - spriccoló vér, kifacsarodott tagú, vérben úszó áldozatok, szélvédőn szétfröccsenő paradicsom, karosszériába ágyazott koponyaduplikáció sztereotip formuláitól, s újszerűen ám annál érzékletesebben demonstrálja a (hátsó) biztonsági öv jótékony hatását (ezt már írtam, de most ismét aktuális). Az öv nem csak az első, hanem a hátsó ülésen is fontos. Életet menthet!

Tovább

Komment

Kedves blogbarát, Te hány szakkönyvet olvastál el az elmúlt 1 évben? Hogy nem esik jól időről-időre megmerítkezni a szakmai témákban! Időhiány!? Magyarországon az emberek egyre kevesebbet olvasnak. Újságot csak-csak, internetes hírsiteokat egyre inkább. Könyveket azonban egyre kevésbé, szakkönyveket meg minden szökőévben maximum egyszer. Közös piacunkon azonban hihetetlen luxusnak számít a kurrens szakirodalom nem ismerete. Évente, csaknem 30 kifejezetten márkázással foglalkozó könyv jelenik meg a szakkönyvpiacon, s akkor a reklámpiac egyéb szegmenseiről még nem is beszéltünk. Én magam is elkezdtem egy szakkönyv-adatbázist felépíteni (most tartok kb: 150-nél). Te hová tartozol? Csak nyomod az ipart, vagy néha időt szánsz arra, hogy friss tudáskészlettel vértezd fel magad?

Tovább

16 Komment

Számos korábbi posztomban kitértem már arra a jelenségre, ami a fejlettebb reklámpiacok emlőin nevelkedett sport-, fitness- és welness cégek kommunikációs bravúrjairól adott számot. Valahogy így fogalmaztam: a kommunikációs indusztrializációban előrehaladottabb reklámpiacok boszorkánykonyháiban már a sportcégek is bevett módon használják a hazánkban még csupán nyomokban megjelenő gerillamarketing és ambient médiumok eszköztárát. A kép azonban ’hálisten változik! Nemrég történt, hogy a Déli-pályudvar környékén egy meglepő jelenségre lettem figyelmes. A SportMax, mely egyébként Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb sportkomplexumaként pozícionálja magát, egy nonkomformista megoldással kívánt kitűnni a közterületi óriásplakátok reklámdzsungeléből.

Tovább

5 Komment

A Pepsi sztorija a 20. század elejére nyúlik vissza. Alig néhány év telik el azután, hogy Atlantában 1886-ban John Pemperton megalkot egy üdítőital-szirupot, a szénsavas üdítőital-szegmens egy újabb „világuralomra” törekvő szerepelővel, a Pepsivel bővül, s válik ez a szegmens egy duopol piaccá. Majd a két brand kéz a kézben globalizált, mediatizált világmárkává növi ki magát az idő során. Van sztorijuk! Mindkettő receptjét szuper biztos széfekben őrzik! Folyamatosan diverzifikálva termékportfóliójukat eljutnak odáig, hogy a hagyományos szénsavas üdítőitalokon túl ásványvizekkel, sport- és energiaitalokkal is bővítik termékpalettájukat. Valóságos márkakasztok születtek az idő során. Egy dologra azonban mindketten vigyáznak! A kommunikációs tőke/márkaépítés következtében kialakított márkaimázst, márkaazonosító elemeket stratégiai vagyontárgyként kezelik. (A Financial Times-ban publikált, Millward Brown kutatócég „Brandz Top 100 Most Powerful Brands” kutatása szerint a Coca-Cola márkaértéke 58,208, a Pepsié 15,404 milliárd dollár) Korunk élményfogyasztójának rabul ejtése érdekében a kólapiac mindkét nagyágyúja élménymarketinget folytat. Ám a fogyasztó köré különféle módokon fonják azt a bizonyos impulzushálót. A kommunikációs eszköztár minden elemét bevetik. Happiness Factory ott, Next Generation itt!

Tovább

14 Komment

Mostanában valahogy szembetalálkozom azokkal a slágerekkel, amelyek megkomponálása bár a (rég)múltra nyúlik vissza, ám olyan a szövegkörnyezet, a kontextus, hogy állandóan hordoznak magukban valamilyen aktualitást. Az Amerikai Egyesült Államokból kiindulva egy hatalmas válság söpör végig Európán. Hogy mi van? Azt mondod nem érthető ez a logikai bukfencbe ágyazott gondolati kapocs? Jó mondom másképp, feloldva az enigmát! Az AD Stúdió „Álmaimban Amerika” c. megindító remekművét hallgattam a minap. Igen, milyen is lehet álmodozni a hatalmas felhőkarcolókról, a Beverly Hills-ről, a Times Square-ről, a Wall Street-ről, washingtoni Capitoliumról, a Szabadságszoborról a fényárban úszó Las Vegas-i Casinó őrületről. Tudtad, hogy 1946-ban a nagy Bugsy pókerjátékos Siegel mondta, hogy a „szerencsejátékosok Mekkáját teremtjük meg itt”. Egy a bökkenő! Mostanság éppenhogy remálmok gyötörnek bennünket (s a sok wall street-i yuppiet + brókert mohó pénzéhségük miatt) az amerikai hírek hallatán. Ha Amerika tüsszent, Európa megfázik. Kedves Olvasó, biztos neked is van olyan ismerősöd, aki épp most készül a multikulturalitás hazájába. Nekik küldeném ezt a dalt. Álmaimban Amerika…

4 Komment

A múltkor a Tallózó kapcsán felvetett, szabad asszociációs képi illusztrációra nem cuppantatok rá. Jöjjön akkor most egy hasonlóan rafkós, de pajzánabb köntösbe bújtatott vizuális dózis. Akik találkoztak már vele, azoknak kellemes élményt nyújthat a viszontlátás, akik meg nem, azoknak azért lehet érdemes kattogtatni a fogaskerekeiket, hogy megfejtsék a nagy talányt. Egy Bush-t ábrázoló képről van szó. Konfrontatív személyiségéből fakadóan olyan ember ő, akit sokan sokféleképpen kikarikíroztak már, ám jelen alkotás pszichológiai rafinériájához talán egyik sem mérhető. Volt már ő iszákos, pszichopata, stb. összefüggésben szerepeltetve, ám pornográf köntöst csak egyszer kapott. Sic transit, gloria mundi!

Tovább

6 Komment

A közterület időről-időről bebizonyítja, hogy a billboardjaival még képes megmozgatni a reklámalkoholista fogyasztók agytekervényeit. Jártamban-keltemben újra és újra rádöbbenek, hogy még a sárgaföldig lesajnált hazai közterületi piacon is akadnak szakmai szemmel nézve is kimagasló alkotások. A „Tallózó” is úgy érezte, hogy az egyik legnagyobb lefedettséget kínáló (so-sok fogyasztói kontaktust magában rejtő) közterületen mondja el saját történetét. Mit is?

Tovább

11 Komment